sc.jpgBor,  étel és szenvedély

  Avagy, hogyan is élvezzük a zamatos, üde, virágos, telt, karakteres, fanyar,      gyümölcsös, zöldséges bor íz világait.

Természetesen a hozzáillő ételekkel és ízekkel tudjuk nászukat beteljesíteni. Az élmény nem hagy szárazon szemeket, testünk reakcióba lép e nemes duónak ízlelésénél és várja a katarzist.

A fennköltség azért árad ily drámai módon belőlem, hisz magam is megtapasztaltam ezen érzéseket.

Az első áttörés egy Pinot Noir- nál történt meg velem, mikor is belekóstoltam e fantasztikus nedűbe, nem tudtam, hogy ez most mi lehet! Kalandoztam percekig, a gondolatok szárnyaltak és álmaim csodálatos Nője jutott róla eszembe. Ez így persze egy kicsit furán hangzik megértem, mert én is csodálkozva álltam eme nem túl szokványos jelenség előtt. Aztán beugrott az álomkép, hogy ízek és illatok alapján, múltam és gyerekkorom összes tapasztalása és érzése szabadult rám. Hűha, mondtam is magamnak, az időutazás oly rég elfeledett érzéseket hozott fel a felszínre, melyeknek most jobban örültem, mint gyermekkoromban. Hiszen még nem is tudtam, hogy ezeknek még egyszer jelentősege lesz az életemben, az ízlelésemben.

Csak röviden, hogy mire is próbáltam ezzel utalni. Gyermekkorunk: Virágok, gyümölcsök, zöldségek, rétek, legelők, erdők, patakok.

A cseresznyefán, ringló fán, meggyfán, eperfán ülve, azon gondolkoztam bizony, hogy ha most többet eszek, hogy fogok elfutni a csősz elől.

Persze nem tudtam megállni sosem, hogy annyit egyek ameddig le nem pottyanok a fáról, mint egy érett alma. A földön is találtam hasonló kedves finomságokat, de fára mászni igen csak szerettem.

Elkalandoztam a gondolatokkal ismét, így visszatérek mondandóm valódi énjére. A szőlő Isten ajándéka volt, hogy a legkülönbözőbb formában tudjunk ennek a gyümölcsnek levét élvezni, ezzel teríti elénk ízei kimeríthetetlen tárházát, melyben mindenki tud kedvére, ízlésében közöttük választani. A bor élettani szerepe sem hanyagolandó, hiszen antioxidáns, mely szervezetünkre, vérünkre jó hatással bír. (Azért ne felejtsük el, hogy ez a mértékelt fogyasztásra igaz.)

 

Ismét visszakanyarodok az első meghatározó találkozásomra a borral. Előtte is érdekeltek a borok, de nem fektettem rá túl nagy hangsúlyt, még nem értettem meg teljesen. Nagy felindulásomból, egyre többet kezdtem foglalkozni a borokkal, de nem is igazán tudtam, hogy hogyan és miként tanuljak. Abban biztos voltam, hogy egyedül erre nem sok esély van. Így kerültem össze Kovács Gáborral és a Sommelier Clubbal.

Legkedvesebb barátommal elhatároztuk, hogy komolyabb lépést teszünk e világ megismeréséhez. Beiratkoztunk egy tanfolyamra, ami tíz héten keresztül készített fel és tanított meg bennünket arra, hogyan is elemezzük és érezzük az ízeket.

Miután elvégeztük az iskolát, még mindig úgy éreztük, hogy a szamárpadban csücsülünk, hiszen oly összetett ez a világ, hogy csak az első lépcsőre léptünk föl vele.

„Innentől, rajtunk a sor” mondta a Tanár Úr!

Elindított bennünket, mint az általános iskola nyolcadik évében a pályaválasztás és életünk következő nagy szakaszára felkészítő hasznos tanácsok tömkelegével búcsúzott, az osztályfőnökünk.

Amit megtaníthatott nekünk, azt meg is tette teljes mértékben, de most rajtunk a sor, hogy fejlesszünk magunkban a megszerzett tudást.

A borvacsorák, e nagyszerű italok és ételek találkozásáról szól, a harmóniáról és a tökéletes párosításról, melyek összecsengése kiemelkedő élvezeti értéket képvisel.

Tudatos tanulásom után, a borvacsorák színvonala is emelkedett, összeszedettebb és harmónikusabb lett. Magabiztossággal töltött el fejlődésem és éreztem, hogy ez a főzés mellett igen nagy szerepet tölt el az elhivatottságomban. Azóta is keresem a meghökkentő és különleges ízeket, melyek felforgatják és feje tetejére állítják az ízlelő bimbókat.

 

 

 

Chef naplója,

Barka Áron